Cégalapítás és befektetés Magyarországon (külföldi honosságú személyeknek)
Irodánk a gazdasági területeken működő üzleti tevékenységek, vállalati kultúrák megismerésére és megértésére törekszik, s a társasági jog területén is nagy tapasztalattal rendelkezik.
A tevékenység magában foglalja betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok és részvénytársaságok társasági szerződésének elkészítését, illetve módosítását, valamint az elkészített okiratok ellenjegyzését és a cégalapítással (módosítással) kapcsolatos cégbírósági ügyintézést.
| FONTOS: Kötelező jogi képviselet Amennyiben Kft., Kkt., Bt., Rt. vagy Nyrt. megalapítását, illetőleg Szövetkezet létrehozását tervezi, a Cégbíróság előtti eljárásokban, s az okiratszerkesztés során szükséges az ügyvédi közreműködés. |
Ezen felül irodánk további területeken is segítségére lehet:
- céges ügyek átfogó intézése
- tőkeemelések, osztalékok
- átalakulások
- végelszámolás
- belső szabályzatok készítése
- ügyvezetői felelősséggel, s az ügyvezetői tevékenységgel kapcsolatos egyéb kérdések
- gazdasági jogi, adó- és illetékjogi eljárások
A működő társaságoknál közreműködünk a vállalati érdekeltségek, üzletrészek és részvények átruházásában, teljes vállalkozások felvásárlásában illetve eladásában (M&A) is:
- teljes körű okiratszerkesztés (szervezeti és működési szabályzat is), cégátvilágítás
- szindikátusi szerződések elkészítése
| FONTOS: Szindikátusi szerződések A szindikátusi szerződést nevesített szerződésként hatályos jogunk nem szabályozza, így fogalmára, létrejöttének, megszűnésének, megszegésének jogkövetkezményeire sem ad eligazítást. Mindezek miatt rendkívül fontos olyan ügyvédet megbízni, aki tisztában van, a bírói gyakorlattal (Legfelsőbb Bíróság Gf. VII. 30.058/1997. – BH 1998. évi 89. szám irányadó), valamint tapasztalattal rendelkezik effajta szerződések elkészítésében. |
Csődeljárás, felszámolási eljárás
A felszámolási eljárás célja az adós (legjellemzőbben cégek, de ide tartozik például az alapítvány, egyesület is) jogutód nélküli megszüntetése.
Amennyiben céggel szemben van fennálló követelésünk, a bíróság az alábbi esetekben megállapítja az adós fizetésképtelenségét:
– az adós gazdasági társaság szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő húsz napon belül nem rendezte vagy azt nem kifogásolta, és az ezt követően kapott írásbeli fizetési felszólításra sem egyenlítette ki, vagy
– az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban (fmh) megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem teljesítette, vagy
– az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás nem volt eredményes, vagy
– az adós a tartozását csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem rendezte, vagy
– a korábbi csődeljárást a bíróság megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy
– az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja megfizetni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai, tulajdonosai felhívás ellenére nem vállalták azt, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
Az illetéktörvény rendelkezései szerint a felszámolási eljárás illetéke jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 80.000,- Ft, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 30.000,- Ft, közzétételi költségtérítése 25.000,- Ft. Az illetéket elektronikusan kell megfizetni átutalással az illetékes Törvényszék eljárási illeték számlaszámra, a közzétételi költségtérítést pedig az IM számlaszámára. Az illeték és költségtérítés megfizetését bankkártyával is lehet teljesíteni az EFER rendszer útján.
Csődeljárás esetén a közhiedelemmel ellentétben nem a jogutód nélküli megszüntetés a cél, hanem az, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezet a hitelezőktől fizetési haladékot kapjon, és ez alatt a hitelezőkkel megkösse a csődegyezséget. A csődeljárás megindítása iránti kérelmet az adósnak kell benyújtania. A csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a jogi képviselet kötelező.
Felszámolás megindítása, kezdeményezése
A felszámolás a követelések érvényesítésének egy relatíve gyakran alkalmazott eszköze. A felszámolás megindítása azonban minden esetben átgondolást igényel. A jogi képviselet kötelező a felszámolással kapcsolatban a polgári perrendtartás és a csődtörvény alapján. Közelmúltban történt változás, hogy a felszámolási eljárás megindítása kizárólag elektronikus úton lehetséges, azaz nyomtatvány-kitöltő szoftver útján kell megküldeni az illetékes törvényszéknek.
Bíróság illetékessége
A felszámolás kezdeményezése a felszámolás eljárás elrendelése iránti kérelemnek az illetékes törvényszékre történő benyújtásával kezdődik. A kérelem illetékköteles, illetve közzétételi költségtérítés is fizetendő. A felszámolás megindítására irányuló eljárás során a jogi képviselet kötelező.
A fizetésképtelenség vizsgálata a csődtörvény alapján
A bíróság a felszámolást kezdeményező kérelmet elsősorban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az annak háttérjogszabályát jelentő polgári perrendtartás alapján bírálja el. A bíróság azt vizsgálja elsősorban, hogy a csődtörvény szerint az adós cég fizetésképtelennek minősül-e.
A fizetésképtelenséget a bíróság a csődtörvény szabályai szerint bírálja el. A csődtörvény egyértelműen meghatározza, hogy mikor tekintendő egy cég fizetésképtelennek, azonban a jogi értelemben vett fizetésképtelenség eltér a köznapi, vagy gazdasági értelemben vett fizetésképtelenségtől.
Felszámolás és felelősség
Szintén fontos lehet, hogy az adós a felszámolást megelőző időszakban milyen tranzakciókat hajthat végre. Ebben az időszakban speciális szabályok irányadók az ügyvezető által irányított gazdálkodásra, amelyek más megítélést eredményeznek az egyes ügyletek vonatkozásában, mint a hétköznapi, normál gazdálkodás esetén. Sok esetben a mindennapi üzleti tevékenység során szokásos ügylet válhat az ügyvezető felelősségének alapjául.
Fontos szempont az egyes céges tranzakciók, szerződések, kötelezettség-vállalások, stb. szempontjából, hogy a jogszabályok, és a bírói gyakorlat alapján az ügyvezető mellett a cégtulajdonos is előtérbe kerülhet a felelősség vizsgálatakor.
Irodánk működési körébe tartozik többek között gazdasági társaságok alapításával, működésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása, Ügyfeleink a teljeskörű képviseletét ellátjuk a csőd- illetve felszámolási eljárásokkal kapcsolatosan.